 |
Kora tavaszi évszakablak
Foto by: Kordás Katalin |
Zelk Zoltán: Ki kelti fel a tavaszt?
- Hegytető, te hófehér,
mondjad, meddig tart a tél?
- Megmondhatom én ezt néked:
még a tavasz föl nem ébred…
- Szürke téli fellegek,
hol alszik a kikelet?
- Túl az Óperenciákon,
ibolyából vetett ágyon…
- Zúzmarás ág, mondd meg azt,
ki kelti fel a tavaszt?
- Három szellő kergeti.
másik három öltözteti,
rózsafából a szekere,
margaréta a kereke,
ha elindul, olvad a hó
szalad előtte Télapó!
Csanádi Imre: Tavasz-ébresztő
Ébredj
új tavasz,
jégtörő,
sugaras,
gallyat gombosító,
rügyet rojtosító,
mindenféle
madarat
víg versre tanító!
Szalai Borbála: Búsul a tél…
No, öreg tél,
csomagolj és
indulj szépen!
Melengető
nap ragyog már
fönn az égen.
Március is
félúton jár:
nem maradhatsz!
Át kell adnod
helyed az
új tavasznak!...
Búsul a tél-
ereszekről
hull a könnye,
úgy pereg, mint
kalárisnak
fényes gyöngye…
El is tűnik
a gyöngyfüzér
észrevétlen-
s megmozdul egy
picinyke rügy
bölcsőjében!
 |
Föld anya kisepri a telet |
Osváth Erzsébet: Három cimbora
Sándor, József, Benedek
hozza már a meleget.
mindhármukon hátizsák,
jönnek hegyen-völgyön át.
Elöl Sándor billeg-ballag,
a nyomában József baktat.
Hátul szuszog Benedek,
cipeli a meleget.
Sándor viszi a mezőre,
József viszi az erdőbe.
A megmaradt meleget
tóba szórja Benedek.
Weöres Sándor: Tavaszköszöntő
Sándor napján megszakad a tél,
József napján eltűnik a szél,
Zsákban Benedek
Hoz majd meleget,
Nincs több fázás, boldog aki él.
Már közhírré szétdoboltatik
Minden kislány férjhez adatik,
Szőkék legelébb
Aztán feketék,
Végül barnák és a maradék.
 |
Csírázó magocskák |
Sallai Ferenc: Rügyet robbant
Nézd csak azt a
kicsi fát:
rügyet robbant
minden ág.
Én is ág,
te is ág.
kivirágzik
a világ.
Gyárfás Endre: Ébresztő
Ébresztőt fújnak
fürge rigók;
ledobja kertem
a hótakarót.
Ébred a hóvirág,
körültekint,
meglesi alvó testvéreit.
Parányi harangja
messzire cseng:
- Tőzike, ibolya,
ne szenderegj!
Salamon pecsétje,
téltemető,
sáfrány és kankalin,
bújj csak elő!
Bőrlevél, jácint,
ébredjetek!
Itt az év reggele:
a kikelet.
 |
Virág hagyma baba |
Kányádi Sándor: Aranyeső /részlet/
Kinyílott a tavasz- leső
kertekben az aranyeső.
Megjöttek a „”kell-e dió”-t
kiabáló sárgarigók.
Csupa fitty- fütty, csupa ticcs-taccs,
”azért mit kérsz?” ”ezért mit adsz?”
Kert és erdő most egy zajos
zsibvásárhoz hasonlatos.
Jönnek újra új érkezők,
csivitelők, kerepelők,
s túlharsogják a berekedt,
ágrólszakadt verebeket.
Vidor Miklós: Virághívogató
Ibolya, ibolya,
vén erdőknek fiatal
mosolya!
Hóvirág, hóvirág,
tárd ki nékünk a tavasz
kapuját!
Kikerics, kikerics,
kiderült az ég fölöttünk,
ha te nyílsz!