Milyen a jó játék?

kép forrása

Rudolf Steiner szerint a  játékszereknek lehetőleg szabad játékteret kell engedniük a fantáziának.

Csak most (hogy két éves múlt a kisfiam) kezdem felfedezni ennek a kijelentésnek a lényegét , főleg az első közös karácsonyokhoz érkezvén, amikor is szülői, nagyszülői szív mind mind játékok formájában igyekszik a "gyerekre árasztani" a szeretetét... Igyekszem az alábbiakban felállítani magamnak pár alapszabályt hogy elkerülhessük a káros és felesleges fogyasztói őrületet, helyette inkább természetes anyagokból (fa, gyapjú, lenvászon, termések stb.) kedves és melegséget árasztó, kreativitásra ösztönző játékokat találjak,  készítsek a jövőben.  Aki szeretne  kreatív játékokat készíteni saját kezűleg, annak ajánlom ezt a könyvet :

1. Kincsek a természetből

A legtöbb játék ma már igencsak behatárolja a képzeletet és korántsem ad lehetőséget az érzelmek megélésére, az ötletek változatos és kreatív megjelenítésére. Mint szülő elsőre azt gondolom hogy akkor teszek jót ha a legnagyobbat, legtöbbet, legcsillogóbbat, legkidolgozottabbat  kapja a gyerkőc és készen nyugodtan hátradőlhetek ...de hoppá pár nap/óra és minden gomb kiismerve, minden kiálló műanyag darabka letörve, majd a sarokba hajítva ... Ez van ha a fantáziát ily könnyen sutba dobjuk és visszatérni, újra meglátni egy marék gesztenyében a mesebeli kincset, egy lyukas fakéregben a manók titkos odúját, fa lapokból várat, barlangot, hegyet építeni sok sok erőfeszítést igényel, hiszen a gyerek érzékeny kis világába már bedöngettünk egy kész inger arzenállal.
Tehát a gyerekszobából száműzendő minden elemes, automatikusan zenélő, világító, képernyős, ingerektől túlcsorduló műanyag fityfirittyet , amik a "poént már előre lelövik" és amivel a gyermek fantáziájának nem igen van már dolga.

Akkor milyen játék alapkészlettel lássam el a gyerekszobát ha nem a fenti drága csecsebecsékkel? Most valami nagyon meglepőt fogok írni :).... mert olyan természetes anyagokból készült organikus formákat hordozó, egyedi kivitelezésű, több száz szituációban alkalmazható, stílusos, már már rusztikus játékokat ajánlok, amelyek...nem kerülnek semmibe :) csak néhány közös sétába míg rálelünk.

Minden Waldorf óvodában találunk természetben gyűjtött kincseket: tobozokat, makkokat, botokat, rönköket, gesztenyéket, csigaházakat, melyek aztán erdei manók otthonaként, vagy éppen konyhai kalandok alapanyagaként funkcionálhatnak .

kép forrása

 2. Egyedi készítésű játékok fából, gyapjúból (fonalból, filcből)

Ha a természet kincseinek szabad rendezgetésén szeretnénk egy picit túl menni, akkor a szülő számára is alkalom adódhat egy kis kreatív alkotásra :D Egyszerű anyagokból pl: faágakból, fa lapokból is szívmelengető manólakot alkothatunk, amit aztán idővel lehet bővíteni kötélpályákkal, létrákkal, moha ágyikókkal no és manólakókkal!

kép forrása

kép forrása

Ma már egyre több esztétikus fajáték is kapható és ha van/lesz egy Waldorf iskolás nagy fiunk megfűzhetjük őt is hogy a kis tesónak alkosson majd ezt azt...És mit formázzunk meg? Milyen környezetet, világot, mesét, történetet, milyen értékeket szeretnénk sugározni a gyermekünknek? Mi az a tevékenység ami utánzásra érdemes? Én szívem szerint erdei/házi állatokat, növényeket, tájakat természeti jelenségeket jelenítenék meg a játékokban, vagy olyan embereket, mesterségeket, tevékenységeket amelyek a gyermek számára átláthatóak, érthetőek, könnyen utánozhatóak. 

kép forrása

kép forrása

kép forrása

kép forrása

kép forrása

A gyapjúfilc színpompás, természetes, könnyen kezelhető játék alapanyag!!! Manók, állatfigurák, szütyők, koronák...csak a fantázia szab határt hogy mi mindent lehet készíteni belőlük :) Gyapjú fonalból pedig horgolással, kötéssel manók, zöldségek, labdák, babaruhák, tarisznyák készülhetnek.

kép forrása

 

3. Babák, bábok, manók

A gyerekek sokszor babák segítségével játsszák el azt ami velük történik.Ők segítők, barátok, néha önmaguk megtestesítői és ezért igen fontos hogy milyen minőségek, milyen anyagok jelennek meg egy ilyen társban. A Waldorf babák különlegessége hogy mind mind egyedi, művészi munkával készülnek, szívvel, lélekkel, sok aprólékos munkával ami már első ránézésre érzékelhető! Természetes anyagból gyapjúból és pamutból varrják őket, arcuk vonása általában nagyon leegyszerűsített, ezzel is teret hagyva a gyermek fantáziájának, hogy a benne váltakozó érzelmek, öröm, huncutság, szomorúság mind könnyen megjelenhessen a babán is :)

Kik a manók ? 

 Amennyire én megismertem őket, olyan apró lényei a meséknek akik az évszakok múlásán, a természet erőiben, anyagaiban, az időjárásban munkálkodnak. Talán szebben nem is tudnám megfogalmazni mint ahogyan az Adél Öltészete blog ír róluk: 

"A manófigurák jelképei lehetnek a természeti világgal való kapcsolatunknak, és emlékeztethetnek minket arra, hogy milyen fontos megbecsülni a Föld eleven lelkét.

Biztosan ti is rengeteg olyan mesét, történetet ismertek, melyek az aprónépekkel – törpékkel, manókkal, koboldokkal és egyéb lényekkel – való találkozásról szólnak. Ők mind természeti lelkek, legtöbbször távoli tanyákon, ingoványokban, erdőkben és hegyekben élnek.

Néha egy-egy embernek még az a képesség is megadatik, hogy lássa őket. Ezek az emb erek azt mesélik, hogy ezek a lények olyanok, mint a kicsi emberek, körülbelül 60 centi magasak, hosszú szakálluk, pirospozsgás arcuk van, meleg, színes ruhákat viselnek, fejükön hegyes sapkával.

A róluk szóló történetekben olvashatjuk azt is, hogy régen az embereknek fontos volt összhangban dolgozni ezekkel az aprónépekkel, mert ez volt a gyarpodás és az egészség záloga. Némely aprónép komisz volt, és résen kellett lenni velük, de nem voltak gonoszak..."

kép forrása